Kaptunk egy csomó szilvát, úgyhogy tegnap este nekiálltam. Egy egész napos pörgés után nem voltam benne biztos, hogy ez életem legjobb döntése :), de az, hogy sikerült a klasszikus is és a gluténmentes is, plusz még isteni finom is lett, már megérte. Fontosnak tartottam odaírni, hogy lisztkeverék nélkül, mert nekem nagy szívfájdalmam, hogy a legtöbb gluténmentes recept valamilyen lisztkeverékkel készül, én pedig nem ezeket keresem. Így sajnos nincs más hátra, ki kell kísérletezni. 🙂 A legtöbb receptbe kerül tojás vagy vaj, én bevallom eddig egyszer sem tettem bele és nekem így is nagyon bejön, úgyhogy én nem erőltetem. Az ízétől azért is féltem, mert azon kívül, hogy a gluténmentesnek mindig kicsit a megszokottól eltérő íze van, ráadásul még teljes kiőrlésű zablisztem és barna rizslisztem volt itthon, de gondolom hála annak, hogy a krumpli dominál a tésztában, semmi különleges íze nincs. Sőt evés közben meg kellett néznem, hogy biztos nem a hagyományosat eszem-e, mert tényleg gyanúsan finom volt. 😀
