Tudjátok, hogy szeretem az alaprecepteket, hogy csak egyet kelljen megjegyeznem (azaz felírnom) és tudom, hogy az mindig működik. Ez a péksüti recept mindig beválik, tökéletes, imádom! Készült már belőle a csigán kívül kakaós kalács, babka, ökörszem. Ez az én bűnözésem. 🙂 Nagyon szeretem a kelt tésztákat, de boltit csak szökőévben veszünk és akkor is rájövök, hogy jobb a házi. Tudom, hogy mi van benne, pont annyira édes, amennyire én szeretem és a frissen sült házi kakaós csiga vagy kalács illata sem utolsó. Vagy szombat reggel korán állok neki és akkor délelőttre már kész, vagy ha nincs idő, akkor este megcsinálom és reggelire még tökéletesen friss.
De ha már itt tartunk, csempésszünk bele egy kis egészségtudatosságot is. 🙂 Nem ajánlott péksütivel kezdeni a reggelt, hiszen a szervezetünk ilyenkor még érzékenyen reagál a cukorra. Ha mégis nehezen állunk ellen, inkább együk tízóraira és lehetőleg akkor is álljunk meg 1 darabnál. Tudom, hogy nehéz, de az egészségünk és persze az alakunk miatt is fontos. Én ezért szoktam elosztogatni, amit sütök 😀
Mindig szekálom a családot, ha meghallom, hogy fagyasztott pizzáról beszélnek, pedig régebben mi is vettünk. De csak addig, amíg meg nem tanultunk itthon pizzatésztát sütni. Még mindig alig hiszem el, hogy ilyen kevés munkával ennyire gyorsan megvan a vacsora. Azóta még jobban imádom a pizzát. 🙂 Csak összedolgozom kézzel a tésztát, 20-30 percre félreteszem, utána kézzel kinyújtom, megkenem szósszal, rá a feltét, sütő 10 perc és kész. Most függetlenül attól, hogy egészséges-e vagy nem a bolti, sokkal de sokkal finomabb az itthoni és olyan feltétet teszel rá, amilyet csak akarsz. Nálunk az olasz nyaralás óta a margherita a nyerő, csak paradicsomszósz, friss paradicsom, mozzarella, reszelt sajt és a végén friss bazsalikom kerül rá. Persze olyat soha nem fogunk tudni készíteni, mint amilyet ott ettünk, de a hangulata megvan. 😀 Remélem ti is kedvet kaptok hozzá. Viszlát, bolti pizza!
Már vagy ezerszer elkészítettem ezt a receptet, annyira imádom. A sós kelt tészták amúgy is a gyengéim, ez a mediterrán kombináció pedig csak tovább ront a helyzeten. 🙂 Legutóbb egy kerti partira készítettem, ahol rekord idő alatt fogyott el, tényleg kettőt pislogtunk és már sehol nem volt. Úgyhogy minimum dupla adagot készítsetek belőle. 🙂 Az alapreceptet Márk Szonjától tanultam, azóta is hálás vagyok neki. Néha tökmaggal készül, néha csak olajbogyóval, néha extrákkal is. Megunhatatlan.
Hozzávalók:
40 dkg liszt
10 g só
200 g puha vaj
3 tojássárgája
200 ml tejföl
10 g friss élesztő
80 g zöld olajbogyó lecsepegtetve, felkarikázva
50 g aszalt paradicsom lecsepegtetve, apróra vágva
Ezt a kenyértölcsért elkészíteni…nagyon buli volt :), minden percét élveztem. Amikor először készült, nagyon kíváncsi voltam, hogy az lesz-e a végeredmény, amire számítok és örömtáncot jártam, amikor sikerült és még finom is lett. 🙂 Azóta már többször is elkészült, egyre szebbre sikerülnek a tölcsérek és a receptjéből már készítettem kenyeret és zsemlét is, szerintem nagyon finom.
Igazából tavaly nyár óta szeretnék kenyértölcsért készíteni, amióta az egyik fesztiválon megkóstoltam a kolbásszal töltött verzióját, nem tudom ismeritek-e. Akkor eldöntöttem, hogy ezt otthon is megcsinálom, egyrészt mert kihívás, másrészt mert isteni finom.
Szóval tudom, hogy a megszokottól eltérően ez idő-és munkaigényes, de tényleg megéri. Csinálhattok kisebb és szélesebb tölcséreket, akkor több minden fér bele. 🙂
A recept megjelent a Kifőztükmagazin áprilisi számában is.
A langyos vízben elmorzsoljuk az élesztőt, hozzáadjuk a cukrot, megszórjuk kevés liszttel a tetejét és lefedve 10 percig állni hagyjuk.
Egy tálban összekeverjük a kenyértölcsér hozzávalóit, beleöntjük az élesztős keveréket is, majd dagasztógépben vagy kézzel egy lágy, kissé ragacsos tésztát dolgozunk össze. Kelesztőtálban vagy jól lefedett edényben egy óra alatt duplájára kelesztjük a tésztát.
Enyhén lisztezett deszkára borítjuk, 8 egyenlő részre vágjuk, majd minél vékonyabb, körülbelül ujjnyi vastag rudakat sodrunk.
A tölcsér elkészítéséhez egy A4-es papírt ráhelyezünk egy, a papírnál kicsit nagyobb alufólia darabra, majd feltekerjük tölcsér formát alkotva. A papíron körbetekerjük az alufóliát úgy, hogy mindenhol alaposan befedje.
A tölcséreket vékonyan bevajazzuk vagy olajozzuk és alulról felfelé óvatosan rátekerjük a tésztát. Nem kell túl szorosan, még kelni fog a tésztánk.
Sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük és fél óráig hagyjuk újra megkelni.
Lekenjük tojással, megszórjuk a magokkal és 180 fokra előmelegített sütőben 20-25 percig sütjük. Ha kihűlt, csavaró mozdulatokkal könnyen le tudjuk szedni a tölcsérről.
A salátához a zöldségeket megmossuk, megpucoljuk, apró karikákra vágjuk. A natúr joghurtot kikeverjük a fűszerekkel és a citromlével.
A csirkemellet felkockázzuk, ízlés szerint fűszerezzük és kevés olívaolajon, forró serpenyőben ropogósra sütjük.
Összekeverjük a zöldségeket, az öntetet és a csirkemellet, majd megtöltjük vele a tölcséreket.
A környékünkön szerencsére rengeteg medvehagyma van ilyenkor, úgyhogy nemrég szedtünk is egy szép adagot. Tavaly húsba töltöttem, idén nem maradhatott el a klasszikus pogácsa. 🙂 Bevallom nekem elsőre nagyon fura volt, hogy fokhagyma íze van egy pogácsának, de aztán meglepően gyorsan elfogyott. 🙂
Tervezem majd reform lisztekből is megsütni, egyelőre fogadjátok szeretettel a hagyományos verziót. Na jó, ez sem teljesen hagyományos, a fele teljes kiőrlésű liszt (amúgy senki nem vette észre 😉 ), de csak azért, mert elfogyott a sima.
Ha medvehagyma, akkor van még egy téma, amiről szót kell ejteni. A medvehagyma vs gyöngyvirág dilemma. Engem sikerült megijeszteni azzal, hogy ha véletlenül nem medvehagymát szedek, hanem gyöngyvirágot, akkor megmérgeztem mindenkit, ugyanis a gyöngyvirág már kis mennyiségben is mérgező. A medvehagyma és a gyöngyvirág hasonló időben és hasonló helyeken terem, úgyhogy érdemes figyelni, hogy mit szedünk. A medvehagyma leveleinek hátoldala matt színű, míg a gyöngyvirágé fényes. A gyöngyvirág levelei szélesebbek, 6-10 cm szélesek, míg a medvehagyma 3-4 cm széles. A legkézzelfoghatóbb különbség pedig az, hogy a medvehagyma leveleinek fokhagyma illata van. Ha nem vagyunk biztosak benne, kicsit dörzsöljük meg és szagoljuk meg a kezünket. Rengeteg infót és képet találtok még a neten, de szerintem a matt levél és a fokhagyma illat alapján viszonylag könnyű megkülönböztetni. Ha boltban veszitek, akkor pedig ilyen gond nincs. Nem akartam senkit megijeszteni, de ezekről fontos tudni.
Hozzávalók:
3 dkg friss élesztő
1 dl tej
1 ek. cukor
50 dkg liszt (30 dkg búzaliszt + 20 dkg teljes kiőrlésű liszt)
2 db szobahőmérsékletű tojássárgája
25 dkg puha margarin
1 dl tejföl
1 tk.só
1 marék medvehagyma
Elkészítés:
Az élesztőt a langyos tejben elmorzsoljuk, belekeverjük a cukrot, megszórjuk a tetejét egy kevés liszttel és 10 perc alatt felfuttatjuk.
Egy tálban összekeverjük a medvehagyma kivételével a többi hozzávalót, hozzáadjuk az élesztős tejet és dagasztógépben (kb. 10 perc) vagy kézzel tésztává dolgozzuk. Lefedve, meleg helyen fél órát állni hagyjuk.
A medvehagymát alaposan megmossuk, lecsepegtetjük, felaprítjuk.
A megkelt tésztát lisztezett gyúródeszkán kinyújtjuk, rászórjuk a medvehagyma felét, két oldalán behajtogatjuk a tésztát, majd a másik irányból is behajtogatjuk. Az így kapott tésztát pihentetjük 20 percet.
Az előző lépést megismételjük: kinyújt, medvehagymával megszór, hajtogat. A végén újra kinyújt.
Képzelj el egy szombat reggelt, amikor sokáig ágyban maradsz, bebújva a takaró alá, tv bekapcsol, kint eshet vagy havazhat, nem számít, mert bent meleg van, kezedben a friss briós és a meleg kávé vagy kakaó. Ugyeee? Imádom a friss péksütik hangulatát és mivel ritkán eszem, egyszer-egyszer a boltból is jó, de azért nem ugyanaz, mint amikor a lakást átjárja a frissen sütött péksüti illata. Jó, ehhez előző este meg kell sütni, de megéri. 🙂
Igaz, hogy általában az egyszerű, kevés összetevős és nem túl munkaigényes finomságokat szeretem, de a kelt tészták nagy kedvenceim és higgyétek el, ha egyszer ráéreztek a sütésére, utána már nagyon egyszerű és minden munkát megér.
Ahogy mindig, ezt is próbáltam egészségesebbre venni, de a kelt tésztáknál több okból sem egyszerű. Először is az élesztőnek mindenképp cukor kell, hogy a kémiai folyamatok beinduljanak, bár elég egy teáskanálnyi az élesztőhöz. A tésztába és a tetejére már édesítőszert tettem és szuper lett így is. Másodszor a liszt. Egyedül a búzaliszt képes olyan lazára megkelni, ami miatt szeretjük a kelt tésztákat. Ezért bármilyen lisztet is használunk, érdemes egy kis búzalisztet tenni bele. Én tönkölylisztet használtam és nagyon jó lett vele. Gluténmentes lisztkeverékek is vannak, amikkel működik az élesztő. És még egy tipp, ha margarin helyett vajat tesztek bele, tovább marad friss.
Szóval az enyém most teljes kiőrlésű, 1 teáskanálnyit leszámítva cukormentes 🙂 és bár nem olyan szép, mint a hagyományos, de nagyon finom.
Hozzávalók (8 db-hoz):
25 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt
25 dkg fehér tönkölyliszt
50 g puha margarin
50 g por édesítő vagy porcukor
csipet só
1 tojássárgája
25 g élesztő
1 tk. porcukor
2,5 dl tej
édesítő vagy kristálycukor a tetejére
A kovászhoz 1 dl tejet egy edényben langyosra melegítünk (ne melegre), majd elmorzsoljuk és simára keverjük benne az élesztőt, beleteszünk egy teáskanálnyi porcukrot és kevés lisztet, összekeverjük, a tetejét is megszórjuk egy kevés liszttel és 15 percig állni hagyjuk, amíg szépen megemelkedik.
Ha kész van, egy nagy tálba tesszük a lisztet, a közepébe kis lyukat csinálunk és beleöntjük a kész kovászt, a puha (kicsit megolvasztott) margarint, a sót, tojássárgáját, porcukrot és a maradék tejből fokozatosan hozzáadva annyit, amennyitől megfelelő állagú lesz a tésztánk. Kézzel vagy gépi mixerrel összedolgozzuk és addig gyúrjuk, amíg a széle elválik az edénytől és nem ragad a kezünkre. A kész tésztát egy tálba tesszük, alaposan lefedjük és szobahőmérsékleten kb. 1 órát kelesztjük.
Miután megkelt a tésztánk, még egyszer átgyúrjuk, majd 8 egyenlő darabra vágjuk, hosszúkás, vékony rudakat sodrunk belőle, majd tetszőlegesen formázzuk. A legegyszerűbb, ha a megformázott rudat feltekerjük, mint egy kakaós csigát.
A sütőt előmelegítjük 200 fokra. A briósokat sütőpapírral bélelt tepsire tesszük, egymástól jó messzire, mert duplájára fognak még nőni. Megkenjük mindegyiket tojássárgájával, majd újra megkelesztjük, kb. fél óráig. Ezután újra megkenjük tojássárgájával, megszórjuk kristálycukorral vagy édesítőszerrel a tetejét és kb. 20 perc alatt pirosra sütjük.
Gyümölcsös is, csokis is, kalács is. 🙂 Ez a finomság egy kerti partira készült tegnap. Tuti siker, nagyon egyszerű elkészíteni és a tényleges munka nagyon kevés vele, úgyhogy mindenkinek ajánlom, kezdőknek is. Frissen a legfinomabb, de másnap egy pohár tejjel reggelire is tökéletes.
Az élesztőt a cukorral a langyos tejbe tesszük, majd 10 percig hagyjuk dolgozni. A lisztet egy nagy tálba öntjük a többi hozzávalóval együtt, majd az élesztős keveréket is hozzátesszük és jól összedolgozzuk. Egy kicsit ragacsos, laza tésztát fogunk kapni. A tál alját egy kevés olajjal megkenjük, hogy biztos ne ragadjon le, majd lefedjük és meleg helyen hagyjuk 1 órát állni, amíg megnő a tésztánk. Közben a sütőt előmelegítjük 180 fokra. Egy tepsit sütőpapírral kibélelünk, a megkelt tésztát kicsit átdolgozzuk és kenyér formára gyúrjuk. 2 szép nagy kenyér lesz belőle. A tetejét kicsit bevagdossuk, tojássárgájával megkenjük, szeletelt mandulával megszórjuk. 35-40 percig sütjük. Kicsit hagyjuk kihűlni, mielőtt felszeleteljük (lehetetlen kivárni).
Most egy hagyományos finomságot készítettem a családnak, az egyik nagy kedvencünket, a pizzát. Viszonylag gyakran van nálunk, főleg hétvégén, amikor nincs idő vagy kedv sokat bajlódni a főzéssel. Anyukámtól tanultam meg pizzát sütni, az elején félve álltam neki, de most már látom, hogy nem is olyan vészes és nagyon megéri. 🙂 Készítettük már élesztő nélkül, egészséges lisztekkel is, de azért még a hagyományos a kedvenc. Ilyen formában viszont még soha nem készült, pedig már régóta fent volt a listámon. Sok néven találkozhattok hasonlóval, például stromboli, calzone.
A Nagyi titka Sütimester versenyének alkalmából aNagyi titka Kelt Tészta Süteményliszttelkészült és egy igazán finom, puha tészta lett az eredménye, teletöltve finomságokkal. Vihetitek magatokkal kirándulni, kerti partira, mindenki garantáltan szeretni fogja. 🙂
Hozzávalók a tésztához:
50 dkg Nagyi Titka Kelt Tészta liszt
2,5 dkg élesztő
3 dl víz
csipet só
3 ek olívaolaj
1 tk cukor
oregánó, bazsalikom
Hozzávaló ötletek a töltelékhez:
paradicsompüré elkeverve sóval, zöldfűszerekkel
sonka
szalámi
gomba
kaliforniai paprika
mozzarella
reszelt sajt
olivabogyó
Egy edénybe beleöntjük a langyos vizet, 2 evőkanál olajat, a cukrot és az élesztőt. 10 percig hagyjuk dolgozni. Addig egy nagyobb tálban összekeverjük a lisztet, a sót és a fűszereket. A közepébe csináljunk egy mélyedést, ahova a 10 perc elteltével az élesztős keveréket öntjük. Dolgozzuk jól össze a tésztát addig, amíg nem ragad rá a kezünkre. Ha ragad, akkor még egy kis lisztet tegyünk hozzá, ha túl száraz, akkor még egy kis vizet. Vegyük ki a tálból és körülbelül 10 percig dagasszuk a kezünkkel, majd egy tálat kenjünk meg olívaolajjal és tegyük bele. Takarjuk le jó alaposan (ha van dagasztótálunk, akkor csak tegyük rá a tetejét), tegyük olyan helyre, ahol viszonylag meleg van és legalább 1 órát hagyjuk állni. Ha megemelkedett a tésztánk, egy lisztezett deszkára tegyük ki és dagasszuk át kézzel még egyszer, hogy a levegőt kinyomkodjuk belőle. Ebből az adagból elég sok lesz, úgyhogy érdemes két részre vágni a tésztát és két kis “kenyeret” készíteni.
Kézzel is formázhatjuk a tésztánkat, de sodrófával is szépen nyújtható, most ez a célszerűbb. Vékonyra, téglalap alakúra nyújtjuk a tésztát, ezután jöhet a feltét. En a tészta ¾ részéig tettem a tölteléket, de mehet a teljes tésztára is aki úgy szereti. Paradicsomszósz, szalámi, kaliforniai paprika, gomba, mozzarella és még egy kis reszelt sajt rá. Feltekerjük a hosszabb felénél a tésztát, majd körbeforgatjuk, hogy a két vége összeérjen és kicsit egybe is igazgatjuk, hogy ne folyjon ki a résen a töltelékünk.
A tészta tetejét kenjük meg tojássárgájával, szórjunk rá még egy kis oregánót és 200 fokra előmelegített sütőben kb. 40 percig süssük készre.
Én most úgy csináltam, hogy a tészta egyik feléből lett a “kenyér”, a másik felét pedig 6 egyenlő részre vágtam és kis batyuk készültek belőle. Mindegyik batyuba mást tettem, valamelyikbe került olivabogyó, valamelyikbe gomba stb. Így meglepetés lesz. 🙂 Kirándulásra például ez még egyszerűbb, már szeletelni sem kell és könnyen csomagolható.
