Őszintén bevallom nektek, hogy a sütés elején vegyes érzelmeim voltak. Nyitott vagyok az egészséges ételekre, de volt olyan pont, ahol azt mondtam, hogy lehet, hogy erre még én sem állok készen. 🙂 Aztán kezdett alakulni sütés közben, a végén az íze pedig mindent vitt. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy olyan, mint a hagyományos és nem érezni a különbséget, de az a vaníliás íz dominál benne, amit a klasszikusban a legjobban szeretek, megvan a morzsás állaga és a zabliszt jelenlétére is csak a színe utal. Ami miatt nálam különösen nyert, hogy utána semmi hasfájás, semmi puffadás, kellemes és sokáig tartó teltségérzet. Szóval diétázóknak, reformereknek bátran ajánlom, nekem jobban bejött, mint a kukoricadarás változata. Felkerült a kedvencek listájára. 🙂
Hozzávalók 4 adaghoz:
-
- 100 g (1 csésze) apró szemű zabpehely
- 200 g (2 csésze) zabliszt
- 5 dl (2,5 csésze) tej
- csipet só
- 3 ek. eritrit
- 2 tojás
- vanília aroma
- 1 citrom reszelt héja
- 40 g vaj vagy kókuszzsír a sütéshez
- cukormentes lekvár a tálaláshoz
Elkészítés:
- Keverjük össze egy tálban a zabpelyhet, zablisztet és a tejet. Hagyjuk állni pár percig.
- Adjuk hozzá az édesítőt, vanília aromát és a jó alaposan megmosott citrom reszelt héját.
- A tojásokat válasszuk ketté. A sárgáját keverjük a zablisztes keverékhez.
- A fehérjét csipet sóval verjük kemény habbá, majd óvatosan forgassuk bele.
- Egy nagy serpenyőt forrósítsunk fel, olvasszuk meg a vajat, majd öntsük bele a tésztát.
- Folyamatosan kevergetve süssük fél óráig, közben figyelve arra, hogy ne égjen le. Szedjük szét minél jobban, hogy morzsás állagú legyen a végén (kivéve ha valaki nagyobb darabokban szereti).
- Lekvárral vagy almapürével tálaljuk.
