Ez az édesség egyszerre az egyik legjobb és legrosszabb dolog, ami mostanában történt velem, annyira finom, hogy nehéz leállni róla. 🙂 Pedig annyira egyszerű és mégis egy csoda. Nem is tudom, hogy ettem-e ezelőtt ilyet. Ha igen, akkor valószínűleg nem fogott meg. Viszont most valahol megláttam egy képen és úgy éreztem, hogy most pont ez kell nekem. Fontos megemlíteni, hogy múlt héten készült, a héten ugyanis szigorú diéta van, most legfeljebb csak a képét nézegethetem. 🙂 Hiába cukormentes csokiból készült, azért nem egy kimondottan diétás édesség, kivéve persze ha velem ellentétben valaki tudja tartani a mértéket. 🙂
Hozzávalók:
- 200 g (cukormentes) tejcsokoládé vagy étcsokoládé
- 90 g vaj
- 150-180 g háztartási keksz vagy bármilyen nem túl édes édesítős keksz
- 70-80 g pirított dió/mogyoró/mandula/pisztácia
- 2-3 evőkanál puffasztott rizs
- 3 ek. tej
- kevés porcukor vagy por édesítő a szóráshoz
Elkészítés:
- A csokit a vajjal vízgőz felett megolvasztjuk, azaz ez egy magasfalú edényben vizet forralunk, ráhelyezünk egy hőálló tálat úgy, hogy ne érjen a tál a vízhez. A csokit és a vajat a tálba tesszük, majd kis lángra kapcsolunk vagy le is vehetjük a tűzről és gyakran megkevergetve megolvasztjuk.
- Hozzákeverjük a tejet.
- A kekszet apró darabokra törjük és a többi hozzávalóval együtt a csokihoz keverjük. Kicsit hagyjuk állni.
- Fóliát kiterítünk, rákenjük a csokikrémet rudat formázva belőle,majd szorosan tekerjük fel a fólia segítségével úgy, hogy egy hengert kapjunk. Párszor görgessük magunk felé, hogy még feszesebb, szorosabb és egyenletesebb formájú legyen. A végeit zárjuk le egy csomóval.
- Tegyük hűtőbe egy éjszakára.
- Szeletelés előtt forgassuk kevés porcukorba (por édesítőbe) vagy szórjuk meg vele, hogy a szalámihoz hasonló legyen. Vágjuk karikákra.
